Translate

2015. március 10., kedd

ÚJ ADATOK AZ ÓBUDAI PRÉPOSTSÁG HELYRAJZÁHOZ




Bél Mátyás f 1749 aug. 29-én : „Notitiae Hungariae novae Viennae 1737." fol. T. ül. p. 181 - 182 igy ir : Ezen részében (t. i. Ó-Budának) most is láthatók falomladványok, melyek egykor a város közepéig húzódtak, ezek körülbelül ezer lépésnyire terjednek ki, egyes ivezeteik ma már csak a puskaporos toronyig vezetnek. Az omladványoktól távolabb egy mocsár mutatkozik, melynek terjedését erős gerendázatok, falak gátolják, hossza 200 lépésnyi, melyre ismét tömör a föld, itt-ott romokkal, falakkal vegyítve, melyek a Dunáig vonulnak. Ezen töltések- s falakon túl, egy nyomokban alig fennmaradt rom üti fel magát, mely „Fehéregyháza", és itt helyén legyen megemlítve, hogy O-Buda határa, illetőleg a város egykor idáig terjedett. ')

  ') Ezen jegyzék szerint : a) már 1719— 1737-ik évben, midőn Bél Mátyás helyszínelést tartott, a falmaradványok Ó-Budától a puskaporos malomig, hol egyik forrásnak feje van, húzódtak beljebb a hegy felé a város határáig, b) A kövályukat emelő oszlopzatok Ó-Buda felé eső részen mutatkoztak, és a mocsár ott képződött, hol a forrás vize (Péterhegye alatt) kőmedréből kiszabadult, ez pedig közel a hegyi forráshoz esik, mert a patak e mocsáron még keresztülhatolván, a kőoszlopmaradványok mellett folyt, hol romokkal vegyített szabálytalan domb (római várda) áll, a honnét a viz ömlése a Dunának tart. c) Hajdan ez oszlopok — vízvezeték omladékai, Fehéregyházáig a patak fejéig állottak fenn , melyek hogy most már fenn nem állanak, az ingoványossá lett, mindent elnyelő földtalajnak, az ó-budai hatóság figyelmetlenségének, mely a- romfalakat az ó-budai építkezőknek felhasználni engedte, ugy a dunai kiöntések s egyéb elemi csapásoknak köszönhetjük d) Fehéregyházának a vízvezeték tövénél kellett állnia, mely forrás a X-ik okmány szerint in rwlice montium kezdődött, e) Fehéregyházának már másfél száz év előtt csak romai voltak fenn. f) Ó-Buda. illetőleg Aquincum városának kiterjedése az eddigi bizonylatok szerint, a főforrásig, mely Péterhegye alatt, Fehéregyháza körül esik, keresendő.




























   

2015. február 24., kedd

BOLDOGSÁGOS SZŰZ ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZA A PRÉPOSTSÁG




ÁRPÁD FEJEDELMET AZ ÓBUDAI PRÉPOSTSÁG SZENT PÉTER EGYHÁZÁVAL EGYBEÉPÍTETT FEHÉREGYHÁZÁN TEMETTÉK EL!








ÁRPÁD FEJEDELEM SÍRHELYE AZ ÓBUDAI PRÉPOSTSÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ!


CCCXLVI.
Veteris Albae Ecclesiae B. M. V. ac sepulchri Arpadiani in promontorio V. Budensi indicium. An. 1425.
Nos Georgius Blasius de Albaregali, Gregorius filius Johannis, Stephanus filius Benedicti, Benedictus de Gwarche (Gawanche?), Judex Jurati et universi ciues Veteris Budae memoriae commendamus per praesentes: Quod cum Petrus litteratus famulus religiosarum dominarum sanctimonialium claustri beatae, claustri beatae (sic) Mariae Virginis gloriosae de eadem Vetus Buda leinardum hospitem de eadem Vetus Buda consocium nostrum pro perditione et penitus anihilatione viae vineae suae existent. sub monte superius Albae Ecclesiae Beatae Mariae Virginis gloriosae legitimo iure nostram in praesentiam citaverat, et idem Leinardus coram nobis assumpsit. Quod a quodam arbore antiquo silvestri pirus, qua est prope finem superiorem in meta vineae sue bene late super suam terram propriam reparare et reservare cum suis laboribus et expensis et si quisquis aliquid contra ipsam viam diceret, et ipsum Petrum litteratum pacifice et libere in ipsa via servare non posset, tunc contra quoslibet contradictores suis propriis laboribus et expensis defendere et tueri assumpsit ubique locorum, in cuius rei (memoriam) praesentes litteras nostras patentes praedicto Petro litterato cum sigillo communitatis nostrae sigillatas concessimus datum tertio die post festum conversionis Sancti Pauli Apostoli Anno Domini M. quadringentesimo vigesimo quinto. L. S.
E charta originali. Cum Arpadus Dux prope Albam Ecclesiam B. Virginis ad quemdam aquae ductum lapideum sit intumulatus, locus sepulchri ipsius hoc documento 769satis indicatur. Ecclesiam Albam sub promontorio Vetero Budensi stetisse, altero etiam monumento certum est.

ÚJ OKLEVELES ADATOK AZ ÓBUDAI SZŰZ MÁRIA PRÉPOSTSÁG HELYRAJZÁRA VONATKOZÓAN


DL 16023
Kelt: 1464-07-07
KeltHely: Bude Buda Pilis m
Kiadó: PÁLÓCI LÁSZLÓ ORSZÁGBÍRÓ
Régi jelzet: Q 332 / VBUDA 21 38
Fennmaradási forma: Eredeti
Pecsét: Hátlapon
Nyelv: Latin
Irattípus: tiltakozó - eltiltó
névmutató — tárgymutató
Regeszta: Palocz-i László országbíró elõtt az óbudai Szûz Mária-kolostor perjelnõje: Anna és az apácák nevében Dormanhaza-i László deák tiltakozik az ellen, hogy Mátyus budai olvasókanonok quendam locum molendini ipsarum super calidis aquis prope Albam ecclesiam beate Marie virginis adiacentis Mátyás királytól felkérte és abba magát be akarja iktattatni, holott az apácákat a malomhely a szent királyok adománya folytán megilleti. Eltiltja a királyt az eladományozástól, Mátyus kanonokot pedig a felkéréstõl, elfoglalástól és ott malom építésétõl. - Hátlapján pecsét nyomával. - Regeszta forrása: OL regeszta.


Tehát ezen oklevél szerint is, az Erzsébet királyné által építtetett új óbudai prépostság templomába-Beate Marie Virginis- belefoglalták a fejedelmi család ősi monostorát Alba Ecclesiát, és az építéshez az előző, Szent Péter prépostság köveit használták, mégpedig mellette, minden oklevél erről tájékoztat bennünket ! Mit is jelent ez tulajdonképpen? Ez azt jelenti, hogy a ma Óbudának ismert főtéren(SIC) biztosan nem volt soha az óbudai prépostság!



A Pécsváradi apátság alapítólevelében pedig a királyi kápolnák leírásánál együtt említik az óbudai prépostság Péter templomát amihez Fehéregyháza csatlakozik, mégpedig az esztergomi káptalan tulajdonában.
Tehát ha mindezt bárki egy Szebény határában lévő dűlő névre vonatkoztatja, akkor igazolnia kell, hogy az a földrajzi terület az esztergomi káptalan tulajdonában volt, és ugyanott fel kell tárnia minimum két ősi-királyi egyházat.   Én magam erre semmi esélyt nem adok... Mindaddig míg ez nem történik meg a történész dogmát nem lehet valósként előadni és úgy tenni mintha csupán egy dűlőről lenne szó az alapítólevélben! Tehát ez a vélekedés szintén a történész szamárcsapásból kialakuló téveszme. És még azt mondják, hogy a középkor volt sötét...

2015. január 23., péntek

ÓBUDA PRÉPOSTSÁG VÁRÁNAK HÉVÍZES FÜRDŐJE


Régibb mint Budavár volt népem s tájam is első 
Ős Magyarországnak én szeme fénye valék 
Ám megvett az időnek vas foga és csak a sok rom 
Szól a nevem dísze s hajdani fénye felől 
Tornyokat építs most egekig ki nagyokra törekszel 
Látva egész város Ó-Buda mint hala ki

MOST MÁR E ROMOKBÓL SEM MARADT SEMMI....


 AZ ÓBUDÁN LÉVŐ BANAI SZŰZ MÁRIA EGYHÁZ

„Bártfai Szabó László a 30-as években 187 középkori okmányból készített válogatást, amely hiteles tanúságot tesz az óbudai egyház, a királynék és a polgárok környékbeli birtokviszonyairól, Fehéregyháza itteni elhelyezkedéséről. Eszerint Alba Ecclesia – melynek körzetében feküdtek Gercse, Nyék, Békásmegyer falvak, ugyancsak Pilis megyében – a mai Óbudát nyugatról koszorúzó hegyek Duna felé néző lankáinak alján, szőlőskertektől körülvéve állott, az esztergomi nagy utat keresztező s a hegyoldalon észak felé vivő via magna, nagy út közelében (ld. Függelék: Az 1212. és 1355. évi határjárások öszszehasonlítása). Nem messze innen volt a Fehéregyház felől a városba folyó patak, Krimhildfürdője (Krumheltferdeye), melyet Mária királyné, Zsigmond első neje adományozott az óbudai klarisszáknak 1389-ben (a patak neve ősi hagyományra utal: Krimhild mennyegzőjének nevezték Attila fiainak, a Krimhildtől született németpárti Aladárnak és a magyarpárti Csabának örökösödési harcát). Az esztergomi út mellett közvetlenül fakadt egy melegforrás is, mely egy közeli malmot hajtott. A melegforrás neve egy 1503-as okirat szerint – melyben a forrást a fehéregyházi pálosok kérik a királytól – Bányaháza (Banyahaza), mely név a 13. századtól ugyanitt gyakran említett Bányafölddel (Terra Bana) van szoros kapcsolatban. A malom Fehéregyház kapui előtt állt (ante fores albe ecclesiae). 











KRUMHELTFERDEYE

LEJÁRAT A FÜRDŐÉPÜLETBEN

Tollius, Jacobus (1630–1696) – holland humanista, történész, nyelvész, utazó; Madách Imre Tollius 1687-ben írott, de csak 1700-ban kiadott művére hivatkozik (Epistolae Itinerariae. Amszterdam. 1700.), amely kötetben olvasható Tollius magyarországi utazásáról írott beszámolója. (Epistola Itineraria V. Iter Hungaricum. I. k. 140–236.) E terjedelmes és jelentős útirajznak csupán néhány oldala olvasható magyarul. (Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten. Kiadta Szamota István. Bp. 1891. 284–289.)

Brandenburgi FrigyesVilmos választófejedelem támogatásával beutazta a német fejedelemségeket, Ausztriát, Magyarországot és Itáliát. Úti levelei egyaránt tanúskodnak természettudományos és nyelvek, valamint a történelem iránti érdeklődéséről. Beszámol a magyarországi bányákról, várakat keres fel, Corvinák után kutat. Írását – Tollius halála után – barátja, H.C. Henninius rendezte sajtó alá. A rézmetszetű táblákon Visegrád, Győr, Komárom, Buda és Esztergom látható, valamint latin és török nyelvű feliratok, orvosi műszerek. A címlapon vignetta, a kötetben további vignetták, szövegközti metsz-tek, iniciálék és záródíszek. Első kiadás. Apponyi a második kiadást (1711) regisztrálja.


Tollius 1700-ban Amsterdamban megjelent könyve az 1660-as évi magyarországi útleírásáról szól. Ekkor járt ÓBUDÁN, ahol tartott a portyázó magyaroktól és a FEHÉRVÁRBÓL kirohanó törököktől!Valamint részletes leírást adott arról az ÓBUDAI LEROMBOLT VÁRRÓL, AMINEK HÉVIZES FÜRDŐJE MÉG MŰKÖDIK! Később ezt a fürdőt hívták a "császár fürdőjének" és helymeghatározóként szolgált FEHÉREGYHÁZÁHOZ, egészen addig, míg történetíróink össze nem mosták az okleveles forrásokkal együtt a mai BUDA területével. Így kutyultak össze mindent, és került Aqua Calida azaz FEL-HÉVÍZ Budához.


AZ ÓBUDAI PRÉPOSTSÁGI VÁR HÉVIZES FÜRDŐJE
Oklevélben LÁSD: "1367-ben Erzsébet anyakirályné adományozza kőből épült óbudai új fürdőházát (domum. . . balnealem lapideo opere . . . de novo constructam) a klarisszáknak." LÁSD: OL. Dl. 5633. ! LÁSD: DL 5633Kelt: 1367-00-00

Kiadó: ERZSÉBET KIRÁLYNÉ
Régi jelzet: Q 332 / VBUDA 18 24
Fennmaradási forma: Eredeti
Pecsét: Függõ
Regeszta: Erzsébet királyné az óbudai klarissza apácáknak adja a Dunánál, Óbuda városban újonnan épített kõ fürdõházát. Eredeti, hártya, lila selyemzsinóron függõpecsét töredéke. - Regeszta forrása: OL regeszta (Trostovszky)


Nézzük a magyar fordítását a mű, számunkra legfontosabb oldalának: 
lerombolt, részben jócskán megrongált és magtárrá alakított templomokkal. Fölmentem ezek egyikébe, hogy annál jobban beláthassam a környéket és a kis fáradságot bőven megérte a pazar kilátás. E legkülső elővárosban, mely a Szent Gellért-heggyel szembe néz, a hévizes fürdők még épek, ahogy Óbuda felé a többi, sokkal előkelőbb fürdő is. Ez utóbbi hely egyébként a megtekintésre leginkább érdemes: az út mellett a hegy lábánál az átlátszó üvegnél átlátszóbb, mély és oly bővizű forrás bugyog fel, hogy az út túloldalán malmot hajt meg, és a lerombolt Vár hideg vizes fürdőit is ellátja. Épp csak továbbindulsz és lám, bugyogó vizű forrásnál vagy! Ennek forrósága vezetékkel a fürdőkbe hozva a másik hidegével csodálatosan keveredik. Maga az épület igen praktikus kialakítású: a belépőnek ugyanis rögtön egy közepes térségen kell áthaladnia, melyen a hévforrás folyik keresztül, azután egy másik ajtón át magába a fürdőbe vezet az út, melynek alaprajza, ha jól emlékszem, nyolcszögletű, mindenfelől járdával és fülkékkel szegélyezett, melyekben át lehet öltözni. A tüzetesebb szemrevételezés nem volt biztonságos egyrészt a magyar útonállók, másrészt a Fehérvárról ! lesből támadó törökök miatt, akiknek egészen odáig könnyű volt kirohanást intézni, ha épp ahhoz támadt volna kedvük. A szemközti dombok szőlőben és vetésben gazdagok, innentől legelők és a közelben Óbuda és termékeny szigeteivel a Duna is csodamód növeli a hely szépségét és kies voltát. A Duna mentén a Szent Gellért-hegy lábánál voltak az elővároson kívül a szemközi oldalon más hévizes fürdők is, de elhanyagolt és már romos állapotban; így nem is zavartattam magam, hogy ezekhez nem sikerült eljutnom.
Budára abban az időben senki magyarnak nem volt szabad belépni. A rácokat, akiket említettem, főleg a nőket, beengedték; az ő kinézetük és ruházatuk, ha nyilvánosan mutatkoztak, nem volt igénytelen és ízléstelen sem; táplálkozása és élete egyébiránt mindkét nemnek koszos, olyannyira, hogy mellettük elmenve úgy éreztem magam, mintha barlangokban rejtőzködő rablók figyelnének engem. Egykor közülük sokan kereskedéssel foglalkozva igen meggazdagodtak. A híd, ami ezt az elővárost Pesttel összekötötte, ha jól emlékszem 57 hajóra épült és körülbelül tízezer láb hosszú volt.
Pest, ez a nagyjából négyszög alakú város, noha sok helyen sújtotta a háború dühe, már mind jobban újjáépül, és sokkal népesebb lakosságú, mint Buda, mivel fekvése a síkság miatt alkalmasabb és megfelelőbb a folyó kihasználására. Budával szemben fekszik, de úgy, hogy kapuja csak a Vár szélével van egy vonalban, a város többi része aztán a folyó alsóbb szakaszán van. Itt igen sokat láttam azokból, akiket



                                                                         A VÁRFÜRDŐ HÉVIZES ÉPÍTETT KŐ MEDRE
                                                                                       A FÜRDŐBE LEVEZETŐ LÉPCSŐSOR

                                                                                                                                  A MEDERBEN
Óbuda prépostság vára. Priscos, amikor Attila várába került, ott megcsodálta az általa még nem látott faépítkezésű várat, és ezt írta meg feljegyzéseiben. A nagy hun vezér, aki ismerte a meghódolt északi népek kényelmes favárait, valószínűleg az akkor modernebb irányzatnak megfelelően, fából építtette székhelyén a saját várát is, és ezt csodálta meg Priscos, aki egyébként azt is megírta, hogy Attila fürdője pannóniai kőből készült. Ez a fürdő feltehetően ugyanaz a meleg vízfürdő, amelyről azután Anonymus azt írhatta, hogy Attila városa a felső hévizek mellett volt. Ez a mondai alap lehetett oka annak, hogy ezt a fürdőt későbbi adatok szerint Krimhild fürdőjének nevezték, és a Vetus- budai Szűz Mária szigeti apácakolostor tulajdona volt. Még 1413-ban is a szigeti apácák fürdőjeként szerepelt. Ezt azért lehet feltételezni, mert Mária királynő 1389-ben kelt oklevele szerint "Krumhelt-ferdeje" annak a pataknak a neve volt, amely az Alba Ecclesiától folyt a Vetus budai klarissza kolostor felé, s amely meleg-vizű patak volt. Ez a patak pedig ugyanaz, melyet Anonymus említ gestájában, mint amely az Alba Ecclesiától, Árpád temetkezési helyétől folyt le Attila városa felé.
Megállapítható tehát, hogy a régi Budán általánosan elterjedt tudat volt az Attila-várossal való azonosság, s ennek nemcsak krónikás bizonyítékai vannak, de az ennél erősebb bizonyító erejű helyi hagyományok is ezt a kapcsolatot igazolják.

                                                    A TÁRSADALMI MUNKÁBAN KITAKARÍTOTT KŐMEDER
                                                                              A VÁR KELETI LEJÁRATA A KŐMEDERBE
                                                                                                   A KŐMEDER FELŐL FOTÓZVA
Óbuda prépostság várának hévizes fürdője. Még 1413-ban is a szigeti apácák fürdőjeként szerepelt. Mária királynő 1389-ben kelt oklevele szerint "Krumhelt-ferdeje" annak a pataknak a neve volt, amely az Alba Ecclesiától folyt a Vetus budai klarissza kolostor felé, s amely meleg-vizű patak volt.

                                                                                                             A FA IS TUDJA HOL A VÍZ
                                                                                                   LÉPCSŐ A FÜRDŐÉPÜLETBEN
AZ ÓBUDAI PRÉPOSTSÁGOT HATÁROLÓ NAGY LEFUTÓ FALAK
Nagyobb köveket csak a fürdőépület külső lefutó falainál használtak. Azonban ez az objektum is a szolgálónépek műhelyeivel együtt is a vár belterületéhez tartozott, a hatalmas, több méter széles várfal az északi hegyoldal meredek szélén futott végig, egészen a Csillaghegy aljában lévő Duna mederig.

1355 április 22, Bicse. I. Lajos k. bizonyítja, hogy a szigeti apácák és Hermann, a budavári Bold. Szűz egyház plébánosa János veszprémi pk. közbenjárására a köztük folyt pert beszüntetik, s ennek következtében Hermann a Duna mellett levő fürdőt Hévízen (balneum situm vicinius fluvio Danubii in calidis aquis) évi öt márka bérért (wl-gariter purkrecht) átengedi az apácáknak, akik viszont a budavári templomra vonatkozó minden jogukról lemondanak. (1417-ben Konstanzban átírja Tamás pécsi- domonkos pro-vinciális kérésére Zsigmond k. Hártya eredetije D1. 10517. Átirata Dl. 4509. Anjoukori okmt. VI. 288. 1.) ' 337.


1355 június 26. I. Lajos k. a Felhévízfőn levő malom felerészét a kereszteskonvent felől, amely Buda vs. hatóságának ítéletlevele szerint őt illeti, anyjának Erzsébet özv. királynénak adja. (Schmitth — Episcopi Agrienses 264.1.) 338
             Ez a malom, az óbudai prépostság bejárata előtt található, a fürdőépület mellett!  

                                                                                                                            SZÉP KILÁTÁSOK...


                                                                                                        HETEROGÉN FALSZERKEZET
Ha ezek a falak is romokban lennének, nem tudnánk megállapítani, hogy ezek a kövek egykor egy épített fal részét képezték. Tehát a vár belső, széles nagy lefutó falait is ugyanezen gondossággal szabad vizsgálni, csak a legszélén.
                                                                                           SAROK KÖVEK A LÉPCSŐ VÉGÉNÉL
                                                           FARAGOTT KVÁDER KÖVEKBŐL RAKOTT LÉPCSŐ


     Mindez egy olyan helyen, ahol a régészeti topográfia szerint semmi középkori sem található, na meg persze Óbuda sem volt ott, az oklevelek azonban mást mondanak.... 

Mégis igazak az Óbuda prépostsági templomára vonatkozó helymeghatározó oklevelek?! Hogyan történhetett meg Óbuda városának hivatalos kutatása során, hogy még a regeszták helymeghatározó adatait sem vették figyelembe történészeink?! Miért nincsenek az Óbudára vonatkozó latin nyelvű oklevelek és egykorú tudósítások még napjainkban sem magyar nyelvre fordítva?! Több száz év kutatás után, a Boldogságos Szűz Mária Fehéregyháza Beate Marie Virginis Alba Ecclesia romterületét megtaláltuk, az oklevelekben is megírt, az óbudai prépostsághoz tartozó további épületekkel-malom-krumheltferdeje, és várfalak-bevezető utakkal együtt! Sok kiváló kutató mindenét feltette erre a munkára, többen az életükkel fizettek érte, mások külföldre menekültek vagy örökre nyomtalanul eltűntek. 
Miért kapom a Budapesti Történeti Múzeum szakemberétől azt a választ, hogy "erre nincs pénz" ?!
Tudnia kell, egyszerűen muszáj lenne tisztában lennie egy szakembernek azzal, hogy ezeknek az épületeknek a beazonosítása mit jelent. Ez ott van, mindenki számára látható-kézzel fogható... 

Hogy mindenki értse amiről beszélek: Árpád-házi királyaink családi monostorának helyét találtuk meg, ahol később Óbuda város prépostsága kialakult. Magyarország legfontosabb szakrális királyi-egyházi központja ez a hely, ahol történelmünk legfontosabb pillanatai történtek, koronázások, házasságok és keresztelők. Messze földről zarándokoltak az óbudai Fehéregyházára a Szűz Mária prépostsági templomába fohászkodni, mint olvashattuk 1425-ben is tudták még, hogy őseink csontjai porladnak azon szent helyen. 

Most 2015 évet írunk és érthetetlen számomra, hogy egy ilyen igazán NEMZETI SZENT ügyre "nincs pénz" Látom, hogy mi folyik az országunkban, és érthetetlen számomra, erről a feléről nem a "szakértők" tehetnek.Annyi értelmetlen költekezés, felesleges pénzszórás közben pont erre nem jut, amire igazán kellene. 
Poén az, hogy a politika is a város szóból származik, tehát üzenem a politikusoknak, hogy vegyenek jó példát az elődeikről és állami akarattal segítsék ezt a nemzedékeken átívelő jó ügyet, legalább akkora napjainkban megfelelő összeggel, mint korábban tették ezt nagyjaink.


1893. Nov.15

Előterjesztetett dr. Rácz Károly bizottsági tag ur indítványa, Árpád honalapító fejedelem sírja, illetve Fehéregyház hajdani fekvésének meghatározása tárgyában. Ezen indítvány oly utasítással adatik ki a tanácsnak, miszerint arra vonatkozó javaslatát az illetékes szakbizottságok meghallgatása után mielőbb terjeszsze a közgyűlés elé.
Tárgyaltatott a kiküldött szakbizottmány és tanács előterjesztése a III. kerületi régészeti ásatások folytatására 3000 frt megszavazása tárgyában. Tekintettel az ezen szakbizottmányi jelentésekben és tanácsi előterjesztésekben felhozottakra és tekintettel különösen a tudományos sikerre, melyet a III. kerületi Papföldön a tavalyi évben eszközölt régészeti ásatások eredményeztek, kimondja a közgyűlés, hogy ezen régészeti ásatásokat jelen évben is folytattatni kívánja és egyúttal ezen célra 3000 azaz háromezer osztrák értékű forintot az idei költségvetés LXXIV. „Vegyes előre nem látott kiadások" című fedezeti rovata terhére megszavazván, ennek engedélyezése iránt a magy. kir. belügyminiszter úrhoz feliratot intézni határoz; egyúttal azonban ufasíttatni rendeli az illető eljáró szakbizottmányt, hogy működésének folyamán ezentúl ne csupán a római régiségek feltárását tűzze ki céljául, hanem figyelemmel levén hazánk történelmi régiségeire is, különösen a honalapító Árpád sírját és illetve a Fehéregyház romjait igyekezzék feltalálni, ami ha sikerülne és ezen örvendetes esemény folytán az ásatási munkák netán nagyobb mérvű kiterjesztésével további fedezeti összegre volna szükség: elvárja a közgyűlés a szakbizottmánynak e részbeni indokolt további előterjesztését.


2014. szeptember 13., szombat

HARC AZ IGAZSÁGÉRT. Óbudai Boldogasszony prépostság kálváriája


Kálvária egy életen át?

A kálvária szónak több jelentése ismeretes: utalhat Krisztus kereszthalálának helyszínére, de a 14 szobor csoportból álló kép vagy domborműsorozatra is, mely Jézus útját ábrázolja Pilátus ítéletétől kereszthaláláig. Utalhat azonban a szenvedésekkel teli életre; sok hányattatással, keserves vesződséggel járó eseményre vagy életútra.
A kálvária értelemszerűen a szenvedések sorozata, de hétköznapi nyelvben jelenthet sok utánajárást igénylő dolgot is.
Az egyház "megjelölte" az egykori vallási központok területét. Sok esetben találunk egykori ősi templomok helyén kereszteket és magát a helyet kálvária dombnak-hegynek hívják. Kutatott területünk környezetében pl  Budakalász Lásd: http://www.budakalasz.hu/asatas-a-kalvaria-dombon/2-joval-meretesebb-a-kozepkori-templom-a-kalvaria-dombon-mint-az-gondoltak-kepes-osszefoglalo-a-feltaras-eddigi-eredmenyerol

Üröm kálvária dombját is hozhatjuk(rossz) példának, hogy ott mi található azt csak mi tudjuk a képátfedések által, hiszen területe feltárva soha nem lett, sőt a foci pálya építése során régészeti leleteket semmisítettek meg. Napjainkra már szinte teljesen beépítették az ürömi kálvária dombot. Lásd: http://csendhegyek.blogspot.de/2013/07/urom-kalvaria.html


AZ ÜRÖMI KÁLVÁRIA KÖRNYEZETE LÉGI-FOTÓN A MŰHOLDAS KÉPRE VETÍTVE
KÉT KÁLVÁRIA! NÉZZÜK MEG FIGYELMESEN! HOVÁ TŰNT A JOBB OLDALI ?!
A "Csóka" vár-hegyen lévő kálváriát a környezetéből egyszerűen kirobbantották, aztán kőbányának használták. Később több tonnányi gáziszappal töltötték fel. Az alatta lévő karsztvizes barlangba évtizedekig szivárgott a súlyosan mérgező vegyület. Napjainkra rekultiválták, azonban teljesen megtisztítani már nem sikerült. A képen az egykori város ÓBUDA-URWS bejárata látható. A Péter-hegy nyugati oldalát kötötték össze az "ürömi kálváriával" Odáig terjedt, és nem tovább ! a XIV.századi Óbuda város, és ezt a tényt a környező települések regesztái-okleveles határjárásai árulják el a kutatók számára.
A DILLICH KÉP KINAGYÍTOTT RÉSZLETE A VÁROS BEJÁRATÁVAL!
Az is beszédes, hogy a történészeink által olyannyira favorizált katonai felmérési térképeken milyen névvel szerepel ez a hegy!

BUDA HEGY !

Van azonban egy olyan területünk, ami még ennyire sem volt "szerencsés", teljesen és majdnem végérvényesen törlődött az emlékezetből, a vallásos emberek ide nem építettek kálvária emlékhelyet. A terepen csak a kereső-kutató szem számára van különös
Óbuda prépostsági temploma
látványosság, de csak az Óbudára vonatkozó oklevelek kiváló ismeretével közösen. Írásom az óbudai Fehéregyháza kálváriáját mutatja be a kedves olvasóknak, mert ami napjainkban történik Óbuda ügyben, azt a jövőben még sokat fogják emlegetni, sőt meggyőződésem, hogy tanítani fogják. Ezért megosztom önökkel azt a küzdelmet amit Árpád-kori-középkori Óbuda romemlékeinek megmentéséért tettem idáig is. Szolgáljon tanulságul mindez az eljövendő nemzedékek javára.
Egyed Zoltán Pajzsvivő 2014.

AZ IGAZI KÁLVÁRIA...


A 2012 szeptemberében beazonosított és a terepen is megtalált Óbuda prépostságát-Boldogságos Szűz Mária Fehéregyházát, és az oklevelek helymeghatározó adataival megegyező, hozzá tartozó kiépített kőmedret-patakmalmot-királyi fürdő épület együttest is megleltük a kerítő falakkal egyetemben. A műholdas képátfedéseket és helyszíni fotókat már előzőleg megküldtem több levélben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak. Kértem, hogy a kutatott területen állítsák le az építkezéseket, és rendeljenek ki régészeti felügyelőket. A sok éven keresztül folytatott levelezésem a KÖH hivatalával eredménytelen maradt. Aztán megszüntették az örökségvédelmi hivatalt, mert túl hatékonyan működött, az eseményeket lásd itt:

http://magyarinfo.blog.hu/2013/12/11/a_jovo_gyorben_epul_a_mult_leromboltatik_ugyanott



Jegyzőkönyv a Lechner Lajos tudásközpontban, hogy Óbudához tartozó régészeti 

lelőhelyet magánember nem jelenthet be az illetékeseknek.



Az új szervezetnél pedig egy új törvény alapján-amit szintén mostanában hoztak 2012-ben -magánember nem jelenthet be régészeti lelőhelyet. Tehát Óbuda ügyével senki nem kívánt foglalkozni, ezért jegyzőkönyvet vetettem fel a látogatásunkról. A jegyzőkönyvről a Belügyminisztériumhoz is eljutott egy példány az irattár mélyére. Aztán telefonos egyeztetés után ismét a Budapesti Történeti Múzeumban kötöttem ki,  A talajradaros felmérés eredményét és a felvételi képeket digitálisan formátumban is átadtam a múzeum számára.


EGY TEREPBEJÁRÁS MARGÓJÁRA

2014.03.06. CSILLAGHEGY

A terepbejáráson a kutatott terület régészeti felelőse és kollégája vettek részt. Békásmegyeren, csakúgy mint minden terepbejárás alkalmával a Közösségi Ház-Kerecsenfészek előtt volt a találkozó.Elsőként oda indultunk ahonnét előttünk több mint 400 évvel ezelőtt a hadmérnöki rajzolók elkészítették képeiket. ugyanis ha valaki nem jön fel velem az Ezüsthegyre, akkor nem látja ugyanazt a látképet amit a katonai hadmérnök utazó írók (kémek) láttak.

      EZ A KÉP ÓBUDA VÁROST ÁBRÁZOLJA!

Az Óbudai prépostság BOLDOGASSZONY főtemploma 1335 után Beate Marie Virginis-Alba Ecclesia, az Óbuda város előhegyén található szőlőhegyen emelkedik. Ez a temlom Óbuda város határjárás leírásában Alba Beate Marie Virginis, azaz Óbuda székesegyháza!

Kirándulásunk legelején már gyorsan kiderült, hogy szakembereink tájékozódtak kutatásaim aktuális helyzetéről, hiszen rögtön felismerték a terepbejárás videóban is látható helyszínt és látképet.

Az egész világon nincs még egy ilyen hegy azonos háttérrel és új Buda várával!

Az Óbuda képek nézőpontjából látható környezetre nem tudtak mit mondani, minden a pontos helyén van, a geomorfológia-földrajzi környezet ugyanis évszázadok alatt sem tudott olyan mértékben változni, hogy ne lehessen ugyanazt látni és azonosítani. Persze a Duna már nincs bent a hegyek aljában, azért mégis reménykedjünk, hogy a Horusitzky Henrik által is már közölt Budapest székesfőváros hidrogeológiai viszonyait nem akarják szakembereink megtagadni. Nagy Lajos kutatásai e témában és ZSIDI PAULA A DUNA SZEREPE AQUINCUM TOPOGRÁFIÁJÁBAN is alapműnek kéne, hogy számítson egy tájrégész-történésznek mielőtt még ebben a régóta tartó vitában szólásra nyitná a száját. 

Valahogy azonban mindvégig olyan érzésem volt-van, hogy szakembereink Óbuda helyrajzában és az okleveles adatokban is leírt objektumainak pontos helyében egyszerűen tájékozatlanok. Jómagam egy kiváló földrajz tanár-kutató oktatott a történelemre, méghozzá odakint a terepen. Az a jó ember aki Sashegyi Sándorral is dolgozott együtt és így saját ismereteket szerzett Óbuda tekintetében. Belitzky János már akkoriban(több mint 30 évvel ezelőtt) nagyon komoly adatokat szolgáltatott Óbuda helyrajzával kapcsolatban, hiszen rengeteg levéltári anyaghoz fért hozzá és hatalmas térkép gyűjteménye volt a főváros vonatkozásában. Ő már részben sejtette, hogy Óbuda királynéi városa hol helyezkedett el, és így azzal is tisztában kellett lennie:ez soha nem volt a római Aquincum városában.
Hiába szólnak erről a történetírók teóriáktól hemzsegő írásai, az igazság minden esetben utat tőr magának, ugyanis semmi nem tűnik el nyomtalanul, valami mindig megmarad!

Pomáz. Sashegyi Sándorral. (A magyar föld és emlékei. Bp., 1939);

Adatok Budapest középkori helyrajzához. (Tanulmányok Budapest múltjából. VI. köt. Bp., 1939);

Észrevételek Budapest középkori helyrajzához. A Párdő melletti Besenyő, Kurszán vára, a budai káptalan alapítása és Óbuda középkori határai. (Tallózás Budapest és környéke múltjából. Bp., 1941)

Történészeink jelenleg is azokat a hibákat követik el mint elődeik: nem tanulnak a terepkutatóktól, azt gondolják, hogy ők mindent jobban tudnak. Pedig több tudományág közös ismeretével egy magánember, önképzéssel-kutatással sokkal több eredményt érhet el, mint a korlátok közé szorított szakmabeli. Biztos mások voltak a tanáraink, más műveket-könyveket olvastunk, más szempontok alapján látunk dolgokat. A geoinformatika földrajzi környezet-domborzat modellezés és műholdas térinformatikai helymeghatározás azonban makacs dolgok, még-inkább tudomány. Ezért az Óbuda képein látható-beazonosítható földrajzi környezet pontos helyét NEM történészeink fogják eldönteni! Ez azért is örvendetes, mert nekik már túl sok a veszteni valójuk.

Tovább indultunk tehát a látott helyszínre, hogy a saját szemükkel győződjenek meg állításom igazáról. Megvizsgálták a két méter magas kör alakú objektumot amit egyetlen régészeti irat sem említett soha-sehol, pedig ezt több mint 35 évvel ezelőtt  próbálták szakemberek az utókornak megmenteni. Az akkor még katonai területen létező romokat csak külön engedéllyel lehetett megközelíteni. A terület mindenkori hadászati jelentősége egyértelmű!      
A kör alakú objektum ami hivatalosan nem létezik...
Továbbmentünk és a régész hölgy átnézte a vaddisznótúrások felső nyolc centiméterét az újkori szeméthalmaz  közepén a hegytetőn, megállapítva, hogy "ha igaz amit állítok, akkor itt cseréptöredékeknek kéne lennie, de nincs" Gondolkodtam magamban elmagyarázom neki, hogy az itteni építkezések odahordott szemétdombján állunk, és cseréptöredékeket mélyszántás szokott rosszabb esetben előhozni, amire nekünk egy mészkő-hegy tetején elég kevés esélyünk van, de sebaj már haladtunk is tovább. Vizsgálták a mészkő határkövet amiből még legalább vagy 10 darab van a környéken. Fehéregyháza területének északi kerítő falairól megállapították, hogy az bizony ott van. A felfutó-kerítő oldalfalaknál (amit én magam bontottam ki a 4 méter széles falból) már arról próbáltak meggyőzni, hogy az csak újkori leborított szemét, (persze az is van bőven) de ilyen köveket és ilyen csapolással nem véletlenül készítettek, az újkorban meg biztosan nem. Ha újkori lenne, akkor egy ilyen gigantikus építkezésről tudnunk kellene, de nem tudunk. A területre vonatkozó okleveles információk hiányában bizony könnyen mondják rá azt, hogy újkori, ez a legegyszerűbb magyarázat. Nem fontos az igazság, még a végén kiderül, hogy Fel-hévíz és Óbuda is teljesen máshol volt.... Hiába mondtam el nekik ismételten, hogy az ottani széles és kötőanyaggal-csapolással ellátott falból én magam bontottam ki a köveket, máskülönben nem tudtuk volna megvizsgálni, próbáltak meggyőzni, "hogy biztos máshonnét került oda"
Csapolt és kötőanyaggal ellátott, az egyik oldalán rombusz formára faragott kövek 4 méter szélesen falba rakva
     Csapolt-kötőanyaggal ellátott mészkő, pontosan azon a szent helyen, ahol műholdas képátfedéseim a prépostság hatalmas kerítő mellvédfalát mutatják! 
Még kész szerencse, hogy mindent fotóztunk a kezdetektől fogva. A képen pont az a pillanat látható ahogy a kváderkövet a széles falból kiemeljük. Több mint harminc !  évvel ezelőtt láttam ezeket a falakat elsőként, akkoriban még csak érdekes volt, jobban érdekeltek a széles vízvezető kőmeder árkok. Nem véletlenül írt erről a "névtelen" krónikás Anonymus  a GESTA HUNGARORUMBAN 
Falba épített faragott-csapolt mészkövek!



Megígértem nekik, hogy ez a vastag kerítőfal is ki lesz ásva. Úgyis csak újkori, tehát törvényt nem sértünk és legalább rendet vágunk a szemétkupacban...


Most 2014 évet írunk. Vajon hány generációnak kell kihalnia, hogy történészeink végre elismerjék több évtizede tartó tévedéseiket Óbuda város helyrajzára vonatkozóan?


2014. február 24., hétfő

ÚJ EREDMÉNYEK-Az Óbudai prépostság talajradar felmérésének képei

Az Óbudai prépostság és Óbuda királynéi város területi azonosítása
Dillich Óbuda látképe egyben azt is bizonyítja számunkra, hogy a metszeteken valóban Óbudát látjuk. A háttérben teljesen világosan és egyértelműen a ma is jól ismert Budavár-Gellért hegy Pest látható! Tehát ezek a látképek Alt-Ofen-Óbudát ábrázolják, még véletlenül sem Bad Deutsch Altenburgot vagy a Búbánatvölgyet, mindkét buta  teória végérvényesen elbukott! A ma ismert Óbudánk pedig a szigeten van!

2013.11.29-én

 Georadaros vizsgálatokat végeztünk a Csillag-hegyi Rókahegyen 


 Az általam Óbudai prépostságnak azonosított várban, saját költségemen végeztettem el a talajradaros méréseket.


                                             
           
A mérést az alábbi műszerrel végeztük: MALA Ramac X3M  500mHz talajradar.


A területen 3D méréseket végeztünk, a szelvények sarokpontjait GPS-szel rögzítettük.



A mérés eredménye: 


1 méteres mélységben több szelvényen nagyobb kiterjedésű alakzatok láthatóak, melyek falak vagy épület alapok lehetnek!


Az Óbudai prépostság várában épült királyi-egyházi intézmények



Fehéregyháza építése krónikák és oklevelek alapján

Kutatásaim szerint az Óbudai prépostság  várában már meglévő "pogány" templom alapjain épült meg Alba Ecclesia-Fehéregyháza,  Ez lett az első Óbudai prépostság, ezért épült ugyanoda az összes többi is. Tehát ott, már ezt megelőzően a város legkeletibb pontján a felkelő NAP istennel szemben, már egy ősi fény szentély létezett, az 1212-es határjárásban említett óbudai Zhamarkow helyen(mészkőtömb) Ennek helyére épült Alba Ecclesia, az a templom amit a magyarok megtérése idején építettek. Vizsgáljuk meg, hogy ki építhette ezen híres-neves egyházat!
A Fehérvár(Alba Regale) városán kívül, a Boldogasszony tiszteletére szentelt Szent Péter egyház  az a Szent Isván által épített királyi templom, amit ősének, Árpád fejedelemnek a sírja fölé emelt, 1335 tájékán az Erzsébet királyné által építettet  Boldogságos Szűz Mária egyház is oda épült. Ennek a templomnak második neve minden okleveles forrásunkban Alba Ecclesia, ez azt jelent, hogy az ősrégi templom szentélyét foglalták bele az új templomba! Mátyás király a Szent Péter(Pál) templom pilléreivel újítja fel a SZÉKESFEHÉRVÁRI ! Bazilikát !


Viszont van egy Szűz Mária templomunk, szintén Szűz Mária ! a BANAI néven,aminek tartozéka TEBESERE Vocato és a prépostság földjén- amit még Nagy Károly építtetett a legyőzött hunok- avarok-MAGYAROK-számára. Csakhogy ez a templom a város, mármint Óbuda város végében épült fel, ugyanakkor az okleveles források a város "peremén" határozzák meg annak helyzetét. 

Ha csak az időrendi sorrendet és megtörtént eseményeket nézzük már akkor is egyértelmű, hogy Anonymus nem Szent Istvánnak tulajdonítja a magyarok megtérítését és Alba Ecclesia megépítését!

 Természetesen ezeket a különböző forrásokból származó adatokat csak egy teljesen máshol elhelyezkedő hatalmas Óbuda város, és hozzá tartozó prépostság-hegytetőn létező vár-castrum Buda képével lehet és szabad elfogadni!

Bártfai Szabó László Óbudát ábrázoló épület azonosításai. Sajnálatos módon Óbuda helyrajzához az 1778-ban készült Kneidinger térképet használta, így elkerülhetetlen lett a tévedés és ugyanakkor ez a dogma lett minden további tévedés alapja. 


(13) Ezután következett a háború az avarok, avagy a hunok ellen és a szászok elleni háborút kivéve, ez volt a legnagyobb, amit indított; nagyobb lelkesedéssel vállalta fel, mint bármely másik háborút és sokkal nagyobb előkészületeket is tett. Személyesen vezetett egy hadjáratot Pannóniába, ami akkoriban a hunok birtokában volt[58]. Az ezután következő hadműveleteket fiára, Pippinre és a tartományi kormányzókra, sőt, grófjaira, katonai legatusaira bízta. Annak ellenére, hogy ők a legbuzgóbban vezették a háborút, csak hét évnyi küzdelem után zárult le. Pannónia teljes elnéptelenedése és a kagán palotájának elhagyatottsága, ahol most semmi nyoma sem látható az embereknek nyilvánvaló jele, hogy hány csatát vívtak azokban az években és mennyi vért ontottak. A hun nemesség teljesen elpusztult ebben a harcban és vele pusztult minden dicsőségük. Minden pénzük és kincsük, amit hosszú évek alatt felhalmoztak a frankokhoz került és emberemlékezet óta nem volt nekik ilyen gazdag zsákmányuk. Mindaddig a hunokat szegény embereknek tartották, de oly sok aranyat és ezüstöt találtak a kagán palotájában, és oly sok értékes zsákmányt szereztek a harcban, hogy azt gondoljuk, hogy a frankok jogosan szerezték vissza a hunoktól azt, amit a hunok jogtalanul szereztek meg korábban más népektől. Csak ketten estek el a frankok főemberei közül ebben a háborúban, Ericus, Forum Iulii hercege, akit a városlakók árulásából Tharsaticumban öltek meg, egy városban Liburnia partjainál, és Geroldus, Bajorország kormányzója, aki Pannoniában halt meg két emberével együtt ismeretlenek kezétől, miközben hadait vezette egy csatában a hunok ellen és fel-le vágtatott a csatavonalban, hogy bátorítsa katonáit. Ettől eltekintve szinte vértelen volt ez a háború, ami a frankokat illeti és a legnagyobb megelégedésre végződött, bár jelentősége folytán igencsak elhúzódott. Ennek folytatása803-ban Nagy Károly Regensburgban fogadta a meghódoló avarokat és pannóniai szlávokat és megerősítette a provinciának Pipin általi egyházi felosztását. Arno salzburgi érsek (785 – 821) kérésére Károly Pannoniában a Salzburgnak alárendelt püspökséget hozott létr 798–799 fordulóján, első püspökéül Theoderiket nevezte ki, akit Arno szentelt püspökké.

2. Inchoffer (jezsuita sz. Bécsben 1584. f Milanóban 1648.) ,,Annales Ecclesiastici Regni Hung." (Romae Typis Ludovici Grigniani 1644.) fölötte ritka kiadású művében (13 lap) említi Fehéregyházat, melyet (Ó-Budán) állítása szerint 803-ik évben nagy Károly buzgalma emelt „in extrema parte urbis, sub monte Divae genitricis Mariae templum statuit" etc. Eszerint a város végén hegy alatt épült Isten anyja a Szűz Mária temploma, mely „álba Ecclesia" nevezetet azért viselt, mivel őseink dicsekedve éltek az időben Albanus nevezettel.

3. Fuxhoffer „Monasterologia Regni Hungáriáé" (Lib. II. Veszpr.
1803. p. 234.) hasonlón emliti, hogy „a pogány templomok Károly parancsára lerontattak, ezek közöl kezdetben egyet Sicambriában (Ó-Budán, hol Augustus idejében Sicambria állott), mely Mars és Jupiter tiszteletére volt gazdagon szentelve, lerontatott s egyszersmind a megtértek számára alapított a város végén sz. Mária anyja nevére egy egyházat.

Tehát ott, már ezt megelőzően a város legkeletibb pontján a felkelő NAP istennel szemben, egy ősi fény szentély létezett. Ennek helyére épült Alba Ecclesia-Fehéregyháza, ez a legelső nyugati keresztény templom építés amit a "megtérés idején építettek"-ahogy Anonymus írja.
Alba Ecclesia alapjai az Aaecheni kápolnával megegyezően épülhettek ugyanaz időtájt 
Nagy Károly térítette erővel az Óbudán élő magyarokat a nyugati keresztény hitre és ő építette a legelső Szűz Mária egyházat-Alba Ecclesiát, ezért temették oda Árpád fejedelmet. Ott volt Óbuda vallási központja és az itt túlélő népesség ugyanúgy keresztény volt mint Árpád vezér felmentő serege.

 Árpád fejedelmet ott temették el, a legelső magyarországi keresztény egyháznál:

  • nagy szőlő-hegy alatt, de mégis hegyen
  • Atilla király városánál, attól magasabban
  • Óbuda város előhegyén, a város "peremén"
  • szőlőhegyen, a hegy fokán-promontorio
  • egyházromnál forrás felett
  • kézzel készített-épített kőmedernél
  • hol a hegy keleti oldalán kettős forrás fakad
  • ami az egyház ajtaja előtt kis tavat képez
  • onnan tovább folyva 30 lépés távolságra már malmot hajt
  • a Pazanduk területén található patakmalmot
  • tehát patakmalomrom-kőmeder felett-fentebb egyházromnál...
"supra caput parvi fluminis"

Magát a hegyet is promontorio-Fehéregyházi szőlőhegynek nevezték. Óbuda város-Békásmegyer határán található Pazanduk, mint az Óbudai prépostság északi területének határa.
Árpád fejedelem sírhelyéről is van okleveles forrásom. Megtaláltam a latin oklevelet magyarul is, de pont a lényeg hiányzik... azt kihagyták. Hogy az oklevél magyar fordításából az igazán fontos részek miért hiányoznak? Nos, erre ismét csak egy összeesküvéses választ lehetne adni...

Fejér, Georgius: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Tomi X. Vol. 6. (Budae, 1844.)     768. oldal


Veteris Albae Ecclesiae B M. V. ac sepulchri Arpadiani in promontorio V. Budensi indicium. An. 1425.Nos Georgius Biasius de Albaregali, Gregorius, filius Johannis, Stephanus filius Beuedicti, Benedi-ctus de Gwarche (Gawanche?), Judev Jiu ati et uni-versi ciues Veteris Budae memoriae commendamus per praesentes: Quod cum Petrus litteratus famulus religiosarum dominarum sanctimonialium claustri be-atae, claustri beatae (sic) Mariae Virginis gloriosae de eadem Vetus Buda feinardum hospitein de eadem Vetus Buda consocium nostrum pro perditione et penitus anihilatione viae vineae suae existent. sub monte superius Albae Ecclesiae Beatae Mariae Virgi-nis gloriosae legitimo iure noslram in praesentiam citaverat, et idem Leinardus coram nobis assumpsit. Quod a quodam arbore antiquo silvestri pirus, qua est prope fiuem superiorem in meta vineae sue bene late super suam terram propriam reparare et reser-vare cum suis laboribus et expensis et si quisquis aliquid contra ipsam viam diceret, et ipsum Petrum litteratum pacifice et libere in ipsa via servare non posset, tunc contra quoslibet contradictores suis propriis laboribus et expensis defendere et tueri as-sumpsit ubique locorum , in cuius rei (memoriam) praesentes litteras nostras patentes praedicto Petro litterato cum sigillo communitatis nostrae sigdlatas concessimus datum terlio die post festum conversio-nis Sancti Pauli Apostoli Anno Domini M. quadrin-gentesimo vigesiino quinto. L. S.E charta originali- Cuin Arpadus Dux prope Albam Eccle-siam B. Virginis ad qUemdam aquae ductum lapideum sit intumulatus, Jocus sepulchri ipsius hoc documento satis indicatur. Ecclesiain Albam sub promontorio Vetero Budensi stetisse, altero etiam monumento cqrtum est.
Én így olvasom: Árpádot nyílt és épített kőmeder vízvezeték utolsó köve felett temették el Fehéregyháza mellett a régi Budai szőlőhegyen a hegy fokán.

Árpád fejedelem sírja: CCCXXXVI. Veteris Albae Ecclesiae B. M. V. ac se-pulchri Arpadiani in promontorio ^ . Budensi indicium. CCCXLVI.Veteris Albae Ecclesiae B M. V. ac sepulchri Arpadiani in promontorio V. Budensi indicium. An. 14'2 5.Nos Georgius Biasius de Albaregali, Gregorius, filius Johannis, Stephanus filius Beuedicti, Benedi-ctus de Gwarche (Gawanche?), Judev Jiu ati et uni-versi ciues Veteris Budae memoriae commendamus per praesentes: Quod cum Petrus litteratus famulus religiosarum dominarum sanctimonialium claustri be-atae, claustri beatae (sic) Mariae Virginis gloriosae de eadem Vetus Buda feinardum hospitein de eadem Vetus Buda consocium nostrum pro perditione et penitus anihilatione viae vineae suae existent. sub monte superius Albae Ecclesiae Beatae Mariae Virgi-nis gloriosae legitimo iure noslram in praesentiam citaverat, et idem Leinardus coram nobis assumpsit. Quod a quodam arbore antiquo silvestri pirus, qua est prope fiuem superiorem in meta vineae sue bene late super suam terram propriam reparare et reser-vare cum suis laboribus et expensis et si quisquis aliquid contra ipsam viam diceret, et ipsum Petrum litteratum pacifice et libere in ipsa via servare non posset, tunc contra quoslibet contradictores suis propriis laboribus et expensis defendere et tueri as-sumpsit ubique locorum , in cuius rei (memoriam) praesentes litteras nostras patentes praedicto Petro litterato cum sigillo communitatis nostrae sigdlatas concessimus datum terlio die post festum conversio-nis Sancti Pauli Apostoli Anno Domini M. quadrin-gentesimo vigesiino quinto. L. S.E charta originali- Cuin Arpadus Dux prope Albam Eccle-siam B. Virginis ad qUemdam aquae ductum lapideum sit intumulatus, Jocus sepulchri ipsius hoc documento satis indicatur. Ecclesiain Albam sub promontorio Vetero Budensi stetisse, altero etiam monumento cqrtum est.

Jó hírem van, megérkezett a fordítás!
 CCCXLVI.
Bizonyíték arra, hogy a Boldogságos Szűz Mária fehéregyházi temploma és Árpád sírja az óbudai szőlőhegyen voltak. 
1425.
Mi, Fehérvári Balázs György, János fia Gergely, Benedek fia István, Gvarcsei Benedek1 bíró és esküdtek és Óbuda minden polgára emlékezetül hagyjuk jelen levelünk által, hogy amikor Péter, az óbudai Boldogságos Szűz Mária-kolostor kegyes apácáinak íródeákja2 szabályos módon színünk elé idézte a társunkat, a szintén óbudai óbudai Lénárd hospest, minthogy a hegy alatt, a Boldogságos Szűz Mária fehéregyházi templománál följebb lévő szőlőjének útja tönkrement és teljesen megsemmisült, ugyanezen Lénárd előttünk vállalta, hogy egy öreg vadkörtefától, amely a fölső végéhez közel, szőlőjének határában (jócskán följebb, mint a saját földje) van, saját fáradságán és költségén kijavítja és megőrzi3 illetve ha bárki szót emelne ez ellen az út ellen, és magát Péter deákot békésen és önként ezen az úton nem tudná kiszolgálni, akkor elvállalta, hogy bármely ellentmondóval szemben saját fáradságon és költségen bármely helyen megvédi azt és gondját viseli.E dolog emlékére az említett Péternek kiadtuk jelen, városunk pecsétjével lepecsételt, nyílt formában kiállított levelünket.Kelt az Úr ezernégyszázhuszonötödik évében, a Szent Pál apostol megtérésének ünnepe4 utáni harmadik napon. (Pecsét helye.)

Eredeti pergamenről. Mivel Árpád vezért a Boldogságos Szűz Mária fehéregyházi temploma közelében, egy kőből épült vízvezeték mellett temették el, sírjának helyét ez a feljegyzés eléggé jelzi. Az, hogy Fehéregyháza az óbudai szőlőhegy alatt állt, más emlékből is bizonyos.



Anonymus a Gesta Hungarorumban írja le a kőmedret, ami felett eltemették Árpád fejedelmet

Fehéregyháza vagyis Óbuda prépostsága éppen ezért eleinte királyi kápolna volt, a legrégibb Sicambriai királyi várban. 

Mégpedig az Árpád-korban Kurszán_Kende egyházi központja!  " Az Uzaházahelyének nevezett majorság régtől fogva a budai káptalan birtoka volt. Ez a megállapítás méginkább megerősíti azt a feltevésünket, hogy a budai káptalan ősi temploma egyúttal a Kartal-nemzetség budai ágának nemzetségi monostora is volt, hiszen a majorság nevében is egy Kartal-nembeli személy neve maradt fenn." Az Óbudát elválasztó 1355 és 1524 évi oklevelek világosan elmondják a terepet jól ismerő kutatónak, hogy ÓBUDA PRÉPOSTSÁGA HEGYTETŐN LÉTEZETT!!! Ugyanis a határjárók Szent Jakab templomától felfelé haladtak a Mogyorós hegy kiemelkedő csúcsára "A Szent Jakab apostol templomától a völgy végéig terjedő határvonal ellen senki sem emelt kifogást. Innen, az itt elhelyezett határhalomtól elindulva, áthaladtak a völgyön északfelé (processissent per vallem ad partem septemtrionalem) és egy jó idő múlva elértek ahhoz a majorsághoz, amelyet az óbudai bíró, esküdtek és polgárok Uzahazahelyenek neveztek (per bonum spatium in locum quendam predialem, quern locum iudex et iurati ceterique cives nostri Wzahazahele denominassent). Azután pedig az északra haladó mesgyén fölkapaszkodva a köves hegyoldalon mintegy keletfelé elkanyarodva eljutottak addig a hegyig, amely a többi közül legkiemelkedőbb volt (deinde verő ad eandem plagam septemtrionalem ascen-dendo ac per latus montis oppositi lapidosi quasi ad orientem reflectendo venissent ad ipsummontem ceteris eminentiorem) és amely hegyet az óbudaiak Monyoróshegynek neveztek (quem montem iidem iudex et iurati ceterique cives nostri Monyoroshegye nuncupassent) és amelynek tetején határjelként egy nagy szikla állott (in quo monte Saxum Magnum metalem fore allegando demonstrassent). Az a major, amelyet állításuk szerint Uzahazahelyenek neveztek, a prothonotarius kielégítő tanúsága szerint régi időktől fogva a káptalan allodialis háza volt. (Quam quidem demonstrationem dicti iudex et iurati ceterique cives nostri per easdem modo premisso factam nullo signo, sed nec aliquo litterali aut alio evidenti documento firmare voluissent antefatumque locum predialem per eosdem iudicem et iuratos ceterosque cives nostros demonstratum ac Wzahazahele appellatum dicti magistri prothonotarii testimonio sufficienti antiquitus locum domus allodialis dicti capituli fuisse, eundem capitulum in domino eiusdem loci extitisse comperissent apparenter.) 


Mit találunk még az Óbudai prépostság várában?


A várat Imre herceg idejében kapja meg Óbuda prépostság. Szent István oda építteti meg Szent Péter egyházát, az óbudai székesegyházat. 

"Az óbudai káptalan alapításának története hazai krónikáink
 közül csupán a Képes Krónikában maradt fen, melynek írója
saját vallomása szerint régibb krónikákból merítette adatait. A krónikaíró elmondja, hogy Szent István király a legyőzött Sámuel bolgár fejedelemtől zsákmányolt kincsek felhasználásával hatalmas templomot kezdett építtetni Péter és Pál apostolok tiszteletére. A templom építése tehát az 1004-ben lezajlott bolgár hadjárat után kezdődött. Szent István a templom építését hadjáratai miatt nem tudta befejezni, a megkezdett munka befejezése Szent Lászlóra maradt, aki - II. Géza király 1148-ban kelt oklevele szerint - a budai káptalant és templomának fennmaradását adományokkal biztosította. A XIV században született Képes Krónika adataitól függetlenül a II. Boleszló uralkodása (1058-1080) alatt íródott lengyel krónika is beszámol a Vetus- budai káptalani templom építéséről. A lengyel krónika írója, aki II. Boleszláv király haláláig Magyarországon tartózkodott királya kíséretében, azt írta krónikájában, hogy a káptalani hatalmas templomot Szent István halála után a velencei Péter kezdte építeni, de azt nem tudta befejezni. Ez az adat, melyet egy XI. századbeli szemtanú írt le, mindenesetre azt jelenti, hogy Budán a Péter-Pál székesegyház már állt 1080 körül. Az említett lengyel krónika írója magyarországi tartózkodása alatt állandó kísérője volt királyának és így több évig élt Szent László király udvarában"

Minderre ugyanott találtam meg az írásos bizonyítékot.

Duas praeterea capellas regias, Capellam videlicet B. Petri, monasterio connexam, et alteram, quae vulgo Alba Ecclesia vocatur, cum earum parochiis et oui-bus (al. omnibus) pertinentiis contulimus praefato monasterio , in quibus Sacerdotes ab Abbate con-stituti, praedicto populo diuinam plenarie exlii-beant seruitutem; Chrismata vero, et oleum infir-morum quilibet Archiepiscopus, vel Episcopus dare

Ezen kívül a két Király-kápolna, a Boldog Peter, CA-Pella azaz, a kolostor csatlakozik, a másik, ami általában az egyház az úgynevezett fehér, amikor a dolgok akinek Parocliiis, és tárgyaltak a fent említett kolostor minden tartozékaival, amelyben a papok, az apát kinevezését,, isteni, teljes egészében, a fent említett kiállítás, hogy a szolgáltatás az emberek; chrysmata a másik kezét, és az olaj a beteg köteles adni minden olyan érsek vagy a püspök. Az előszó, azonban a kolostor a nép, gyakran elhangzott, a lelki dolgok 


1330-tól az Óbudai prépostság említése BMV-Beate Marie Virginis-Alba Ecclesia Teljes nevén az Óbudai Boldogságos Szűz Mária Fehéregyháza !

Remélem még a történészek is értik. Mindazt amit állítok, amit a terepen is megtaláltam az okleveleink írják, ez nem teória. Az Óbudai feltárásokat közlő Bertalanné írásában is elismeri, hogy magát az Óbudai prépostságot nem sikerült megtalálni. Hogy ezen problémát feloldja, a magas hegyen látható vártemplomot, egész egyszerűen a mai lapos Óbudai főtérre helyezte. Fogadni mernék, hogy életében soha nem járt Békásmegyeren az Ezüst hegyen

Scheffer Miklós szerkesztése
Mert ha járt volna, akkor ő maga is láthatta volna az Óbudai prépostság várát a Magyar Nemzetség központjában Megyeren. 



Az ősi Megyer a nyugati hegyek aljában lévő Duna meder miatt a mai Csillaghegy!
Egy oklevél a sok közül ami Bekasmeger közvetlen határosnak mondja Óbudával, ráadásul mindezt PEST-PILIS vármegyében! 
1342. okt. 31.
János prépost és a váradelőhegyi Szt. István első vértanú-monostor konventje előtt Solmus-i és S[cenmar]tun-i Karaz-i (dict.) Sándor fia: László megvallotta, hogy ő a Pest v. Pilis m.-i Óbuda (Vetus Buda) melletti Bekasmeger birtokon levő részét minden, e faluban levő haszonvétellel és telkekkel (sessio) István mr.-nek, a királyi gyűrűspecsét speciális notarius-ának korábban elzálogosította, s most neki és örö-köseinek 15 M.-ért ft.-okban eladta örök birtoklásra. Erről a konvent László kérésére függőpecsétjével megerősített privilegiális és chirographált oklevelet bocsát ki. D. f. V. prox. an. fe. 00. SS., a. d. 1342

Az eddigi téves történész teóriák immár tarthatatlanok tovább Óbudára nézve! Nekem van Óbudát ábrázoló metszetképem, ami magas hegyek közt ábrázolja a várost, annak középpontjában a prépostsággal a Csillaghegy tetején.

VETUS BUDA-ALT OFEN KÖZÉPKORI KÉPEKEN!


 



Ezekről  az Óbudát ábrázoló képekről mind a mai napig egyes történészek azt állítják, hogy "idealizált"
 MERT NEM A MAI ÓBUDÁT LÁTJUK RAJTUK!

A távlati képeken egyébként ott van a mai óbudai főtér, a szigeten látható!

Bertalanné őszintén tárja elénk az igazságot, az oklevelekkel a ma ismert Óbudai területet nem tudták egyeztetni. A képek közül csak az 1750 utáni ábrázolások mutatják a mai Óbudánk területét       
A Történelem  Tanárok Egyletének történész szakértője pedig Bertalannét utánozva azt állítja, hogy fenti képeken a mai Óbudai főteret látjuk

Persze arra a kérdésre már ők sem tudnak mit kitalálni, hogy hová tűnt a HEGY 
a templom alól a mai Óbudai főtéren!? A történész dogmák megfelelési kényszere immár hatalmas és mindenki számára jól látható hazugságokat hoz létre. Szerintem aki ezt a képtelenséget akarja bemagyarázni az olvasóknak, az nem hiába tanult történésznek. Nem csak a szemével van nagyon komoly problémája... nem ismeri sem a térképet, sem a Google FÖLD műholdas alkalmazását. Pedig a műholdas program használatával régészeink-történészeink földrajzi ismereteket szerezhetnének egyetlen gombnyomással. Sőt a műholdas képátfedés alkalmazásával további várakat lehetne azonosítani-feltárni.
Kedves olvasóim, tisztelt érdeklődők! Az miképpen lehetséges, hogy a történészek szerinti ma ismert Óbudai területről(mint fővárosról) 1770 előtti képpel nem rendelkezünk? Egy birodalom fővárosáról nem készültek egykorú metszetek? Hol vannak a főtérről, mint fővárosról készült képek? Elárulom: NINCSENEK! Mélyen tisztelt történészeink ezt TÉNYLEG komolyan gondolják? Miért nem egyeznek a helymeghatározó okleveleink a mai Óbudai területtel? Sem egykorú képek, sem az oklevelek NEM a ma ismert Óbudai területről szólnak! Értik egyáltalán, hogy ez mit jelent? Nem kéne AZONNAL vészriadót fújni és menteni ami még megmenthető a luxus lakópark alól?
                                                                   Vagy én gondolom rosszul? 

Egy pár példa, hogy ez a terület milyen meglepetéseket tartogat, és ezért még ásni sem kellett!

Egykori épületet díszítő mészkő szobor a XV. századból
A szobor az általam azonosított óbudai-királynéi részen került elő, KEREKED középkori terület és a klarissza kolostor között a BUDA-hegyoldalában. Mondanom sem kell, hogy itt is az utolsó pillanatban történt a mentés. Az erdős területet valaki megvette és lekerítette. Ma már a magánterületre nem tudnánk bemenni!
                               
                                   Vörös-márvány életfonal  motívum, ősi MAGYAR ábrázolás

Sok szakember olvassa az oldalam, valaki árulja el nekem, miért nem lehet olyan törvényt hozni, hogy régészeti terület ne lehessen magántulajdon?

"Addig van jó helyen, míg a föld alatt van ez az objektum"   

Ezt a mondatot, a terepbejáráskor mondta nekem a terület régészeti felelőse. 

Nekik valóban addig jó, mármint mindazoknak akik alapjában téves és valótlan tanulmányok és dolgozatok tucatjait készítették el egymásnak(mint híres szaktekintélynek) megfeleltetve az eredményeket. Közben a latin okmánytárak valós adatait, amik egy teljesen más helyrajzi vonatkozású Ó-Budáról szólnak egyszerűen figyelembe sem vették, vagy talán még a fáradtságot sem vették arra, hogy felkutassák.

A déli nézetű Vetus Buda Alt Ofen, tehát Óbudát ábrázoló képek ugyanazt mondják nekünk, mint az északi nézetű ábrázolások: A MA ISMERT ÓBUDAI TERÜLET SZIGET VOLT! 

1.Gellérthegy 2.Pest 3.Buda 4. Hármashatár-hegy 5.Kevély-hegy 6.Kő-hegy 7. Csillag-hegy-Alt Ofen azaz ÓBUDA ! 8. A ma ismert Óbudai terület ! "Térinformatikus tájrégész történész-régész szakemberek" ! IDEJE LENNE FELTÁRNI ÓBUDÁT!!!
Wening bajor rézmetsző 1645és 1718között élt, Vö.: Thieme—Becker XXXV.http://vmek.oszk.hu/09100/09118/09118.pdf Buda ostroma. 1684 (Hallart — Wening) — XXXI. tábla
s Címe fent a keret alatt: ,,PROSPECT der Statt Ofen wie solche vom . Gerhardts / berg anzusehen."
A kép megfelelő helyén: „Alt Ofen - PEST - DANVBIVS FLVVIVS". Rézkarc és rézmetszet, 29,4x39,8 cm. BTM, App. m. Négy lapból álló sorozat egyik lapja, L. N. Hallart rajza után Michael Wening metszette. A sorozatra és a művészekre vonatkozólag lásd a 15, 70. és 77. sz. kompozíciónál mondottakat.
IRODALOM: Nagler, Lexikon 6. sz. — Bibliofil 104. sz. (részletképpel). — Layer 22. — Kelényi, ábrázolások 91. sz. (képpel). — Károlyi—Wellmann XVII, XVIII, 157, 403 (képpel). — Horler 51 (részletképpel).v

Nézzük Alt Ofent azaz Óbudát! A Budai vár felső elővárosának elején álló Zollhaus Palotától kezdve.


A ma ismert Óbudai terület csak a sziget volt! 1. Margitsziget 2. Buda felső-elővárosi vámházpalota 3. Hármashatár hegy 4. Kőhegy 5. Szentendre 6.Alt-Ofen-Csillaghegy-azaz Óbuda! 7.  A mai Óbudai terület 8. Hajógyári sziget
A kép közepén ugyanaz mint az északi nézetű Óbudai metszetek középpontjában: 

Beate Marie Virginis-Alba Ecclesia a Boldogságos Szűz Óbudai Fehéregyháza tehát az 

Óbudai prépostság!!!


Oklevelek vallatása

Mivel tudom, hogy történészek is olvassák az oldalam, ezért az Óbudai prépostság és Fehéregyháza azonosságát, tehát ugyanazon a helyen való létezésének okleveles részét is közlöm.
1311.Óbuda 
Budavári János óbudai kanonok a régi óbudai egyház altemplomában  lévő szent Miklós oltára részére önálló lelkészséget alapít, amelynek betöltését az óbudai Szűz Mária kápolna kis-káptalanjának olvasó kanonokjára bízza. 1355 a királynéi várat és Óbudai prépostságot szétválasztó határjárás után Fehéregyháza továbbra is fennáll a prépostság területén. A Capella plébánosai az óbudai kanonokok közül kerülnek ki akik káplánokat tartanak a teendők elvégzésére. Az Óbudai prépost jövedelem hiányában elhanyagolja gondozását, mindaddig míg Mátyás nem fordít kellő figyelmet rá. A pápának küldött kérvénynek azonban előzménye is volt.

Ezen okleveles forrás egymagában azt jelenti, hogy szerény számításaim szerint az Óbudai prépostság káptalani központjában négy szentegyház található!
Tehát Óbuda város az Óbudai prépostság köré épült a tatárjárás után ismét újjá, ez utóbbi pedig a Csillaghegyen volt. Mutatok erről egy másik, hivatalosan is elismert térképi azonosítást.

Felkis Antal földmérő térképe ábrázolja az Óbuda prépostság-ALBA ECCLESIA romjait, mégpedig ugyanott ahol Hallart rajza, a Csillaghegy tetején
A három különböző oldalról látott Fehéregyháza igaz helyre azonosítása azt jelenti:
 Óbuda eddig tanított történelme valótlanság!
Nézzük ugyanezt a mai térképpel egybevetve!

Az Óbudai prépostságot Beate Marie Virginist-Alba Ecclesiát az Óbudai Fehéregyházát megtaláltuk! Mivel képünkön a Via Magna Strigoniensis is rajta van, így Óbuda város főútját is azonosítottuk a tereppel. Az okleveleink azt is elmondják a figyelmes kutatónak, hogy ezen út az ősrégi Kurszán várához vezet, s annak keleti oldalán a Fonfs Nussbrindl(mogyorós) forrás fakad. Tehát ez a pontos földmérő térkép igazolja számunkra az északról látható kör alakú castrumot a város déli pontjának kiszögelésén, ahol védelmi szerepe volt. Ugyanakkor a királynéi város bejáratánál, a Megyeri révhez vezető vámszedőhelyként működött.
 Erről bővebben: KURSZÁN VÁRÁT MEGTALÁLTUK! 

Mindezek alapján Szent Jakab falut helyét is beazonosítottuk, ahol a Budáról jövő és Óbudára tartó út a szigeten lévő érseki vár irányából, a Duna partjáról kiinduló Via Magnával találkozik, majd Fehéregyháza felé veszi az irányt és áthalad Óbuda városán és
 a királyné várát  szegélyező árkon.


Északról és délről nézve is ugyanazt látjuk!

HERCULIA SIVE SICAMBRIA
Aquincum szigeten
Sicambria-Atilla Király Városa romemlékei



Talajradar képek
Project.1.








A középkori Duna meder figyelmen kívül hagyása Óbuda helyrajzában további tévedéseket hozott létre. Hatással volt a mai Buda környéki területre is, mivel azokat a "tudományos" kutatások szerint nevezték el. Ahogy a Pest-Újhegyi vár az NEM a ma ismert Budavár, úgy a mai Csepel nevű szigeten sem tartotta SOHA Árpád a lovait.   Egészen egyszerűen azért, mert nem ott volt Óbuda! Magyar fejedelem, Kurszán vára NEM római cirkusz! Fel-hévíz nem a Rózsadombon létezett! A királynéi vár NEM szigeten volt, tehát nem a ma ismert Óbudai területen, csakúgy mint a klarissza apácák Sicambriai-Óbuda városában lévő kolostora sem!
További részletek, terepkutatás-határjárás azonosítás: 

NEM ŐSBUDA, ÓBUDA!


Mi volt akkor a ma ismert Óbudai területen? 
A következő írásom erről fog szólni: 
A Boldogságos Szűz Mária szigetéről-Insula Beate Marie Virginis-Insula Leporum-Őrsziget-Besenyőtelep-Esztergomi érsek vára.

Előkészületben:  Az Óbudai királynéi vár helyének pontos meghatározása, az oklevelek-határjárások és műholdas képátfedés módszerével Sicambria-Atilla városában-Óbudán.

FORRÁSOK ÉS FELHASZNÁLT IRODALOM:
KMTL: : szerk.: Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963-05-6722-9 (1994)
Belitzky János: Észrevételek Budapest kora-középkori helyrajzához.
H. Tóth: Metód: : H. Tóth Tibor: Újabb adalékok Metódnak és tanítványainak pannóniai tevékenységéhez. AETAS, XXII. évf. 3. sz. (2007) 24–34. o.
Bártfai Szabó László Fehéregyháza összes-Nemzeti Könyvtár
Váczy 1938: Váczy Péter. Magyarország kereszténysége a honfoglalás korában. MTA (1938)
Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig.
 (Budapest, 1938.)
Csorba Csaba. Árpád népe, Tudomány – Egyetem, Kulturtrade Kiadó. Budapest, 1997. ISBN 963 9069 20 5
 Róna-Tas AndrásA honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi. 1997. ISBN 9635061404
 Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6722-9
Óbuda topográfia-Duna meder:
Sashegyi Sándor hagyaték, Pest Megyei Múzeumok igazgatósága
Szörényi Levente: Az eltűnt ősbuda nyomában.
Schweitzer Ferenc-H Kérdő Katalin: Ókori táj ókori város
Belitzky-Sashegyi: Pomáz
 MOL Arcanum

Google Earth műholdas alkalmazás + többszörös hidrológiai és Óbuda-(Alt Ofen-Vetus Buda) képek átfedése térinformatikai környezet azonosítással 

Köszönettel az  Országos Széchényi Könyvtár, a Ferenczy Múzeum - Római Kőtár (Castrum) munkatársainak a segítőkész közreműködésért

A blog alján diavetítést láthatnak az Óbudai Prépostság-Fehéregyháza kutatásának képeiből.

2014. Egyed Zoltán Pajzsvivő